10. fejezet - An unexpected moment

Delia kétségbeesett. Nemtudta, jó vagy rossz hír fogja őt fogadni. Gyorsan felment chat-re, ahol bekapcsolták a kamerájukat és Mand elújságolta a nagy hírt:
-Járok valakivel! - Kiáltott fel Mandy úgy, ahogy még sosem.
-Ó, hát ez nagyon jó Mand! Örülök neki! És lett a szerencsés?
-Dani a neve.... - Szólt majd pír borította el az arcát.
-Nem mondod?? Az akiről annyit meséltél mindig?
-Igen!!!
-Ó, valakinek milyen jó kedve lehet!! - Nézett Delia Mandyre fürkésző tekintettel.
-Tudom! Igazából még nem volt semmi komoly köztünk, csak VÉGRE elhívott engem...várjál idézem - mondta Mandy már-már hülyülve - "Ó, szia Mand..lenne kedved eljönni velem holnap délután a parkba?" - Idézte Mandy eltorzított mély hanggal.
-Hát ez csodálatos!! Örülök, hogy boldog vagy. - Vette komolyra a szót Del.
Utána még beszélgettek egy órát -Miért ne?- , majd csak azután tették le a kamerát.
Del tényleg örült annak, hogy Mandy boldog. Sokat jelentett ez neki. Elkalandozott....Ránézett az órára.
-Úristen! Öt perc és kezdődik a táncom!! - Kiáltott fel reménykedve, hogy az óra késik.
Óra végén Delia is nagyon lelkes volt mivel bekerült a *Melody-ba.
Otthon nagyon unatkozott: csak nézte a TV-t és bambult. Igazából nem is nézte mert azon ábrándozott, vajon mi lesz a jövőben?. Vajon nehéz, vagy könnyű lesz. De tudta, hogy ezt nem fogja megtudni, ha csak ül és bámul. Ezért felpattant és felment az emeletre.
Bekopogott Becky szobájába.
-Jöhetsz! - Hallott egy éles hangot bentről.
Delia bement a szobába, ami rumlis volt, mégis otthonias, és szeretet teljes. Leült Becky mellé az ágyra és megfogta két kezét.
-Kérlek mesélj a múltadról. - Mondta Delia megnyugtató hangon. Tudta, hogy ez felfogja kavarni Becky-t de mégis meg kell tudnia, ha már együtt lakik vele.
-Nem mondhatom el. -Tudtam, hogy ezt fogod mondani. Beck, tudom, hogy nehéz ez neked, de mégis csak családtag vagy már..vagy nem? Nem élhetünk örökre úgy, hogy a jövődről semmit nem tudunk.
Becky arcán könnyek gördültek le, ahogy fejével erősen "nem"-et rázott. -Beck, muszáj lesz ezen túllépned! Csak, hogy tudd, mi mindig megfogunk érteni.
Delia kisétált a szobából...nem akarta erőltetni. Amint leért a lépcsőről és visszaült a kanapéban, meghallotta a lépcső nyikordulását.
-Elmondom. - Nézett rá Becky viharvert arccal.



*Melody: Tánc formáció, az ügyesebbek kerülhetnek bele.