13. fejezet - Unknown

Reggel kikísértem a lányokat a vonathoz. Mikor a vonat befutott a peronra hosszas búcsúzás után, de felszállt a két lány a járműre.
Tény, hogy még mindig hiányozni fognak, de kezdem már elfogadni.
Épp fordultam meg mikor beleütköztem egy, körülbelül velem egykorú fiatal fiúba.
Szépen öltözött, magas volt.
-Neharagudj.. - kezdett bele a bocsánat kérésbe, de én közbe szóltam.
-Semmi baj. Nem a te hibád, én nem figyeltem oda! - A szemébe se mertem nézni miközben ezeket mondtam. Végül felnéztem rá:
Zöld szemei elképeztően gyönyörűek volt, és persze a mosolya is. Hirtelen egész testemet elárasztotta a nyugalom.
-Nem! Ez tényleg nem volt szép tőlem! Kárpótlásul meghívlak egy kávéra!
Ellenkezni akartam de aztán mégis csak elfogadtam a meghívást.
Pár perccel később már a kávézóban ültünk és kortyolgattuk a magunk kávéját.
-Na és mi szél hozott az állomásra? - kezte meg a beszélgetést.
-Két barátnőmet kísértem ki. Mennek haza. - Néztem le búsan az asztalra.
-Értem-szólalt meg, majd ez után ismét egy kérésre nyitotta száját.
-Kérlek, le vennéd a napszemüvegedet? - kérdezte csintalankodva.
Pír borította arcomat illetlenségem miatt. Persze levettem, majd a szemébe néztem.
Hirtelen mintha lefagyott volna, nem szólalt meg csak meredt a szemembe.
Majd hosszas bámulás múlva megszólalt- Jaj neharagudj...csak elbambultam! - úgy tűnt hazudik, de nem firtattam.
-Na és ha már itt tartunk hogy hívnak? -néztem kellemesen helyes arcába.
-Harry Styles vagyok.
Kicsit meglepődtem, de igazából inkább csak azért, hogy nem ismertem fel. Nem akartam sikítozó, vagy nyomulós lenni, ezért inkább tettettem, hogy nem ismerem.
-Én meg Delia Lauryn.
-Szóval ő az - kezdett magához beszélni halkan.
-Neharagudj, nem hallottam mit mondtál!?
-Igazából semmi...csak egyik barátom emlegetett.
Biztos Liam volt az-gondoltam
-Nem ismersz? - tette fel a kérdést Harry miközben arcomat fürkészte.
Na erre igazán nem tudtam mit feleljek. Végül elmondtam az igazságot:
-De igen! Pár napja kezdtem el hallgatni a dalaitokat. Ugye az a "barátod" Liam? - kérdeztem, bár mégis tudtam a választ.
-Igen. Twitterre írt ki téged. Bár gondolom tudod.
-Tudom persze! - mosolyodtam el mire ő is követte példámat.
Mikor végeztünk Harry még odaadta a számlát ("Itt ne hagyd!"), majd elbúcsúztunk egymástól. Sajnos tudtam, valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy látom, de azért mégsem akartam még autogrammot kérni tőle.
Miközben sétáltam haza megnéztem valójában mennyit is fizetett nekem Harry.
Mikor ránéztem a papírra hirtelen boldogság öntött el. Harry telefonszáma.

12. fejezet - I miss you

*Delia szemszöge-végig*

Hihetetlen dolgok történnek mostanában. Miközben megszűntem létezni Liam számára talált magának újat: Danielle. Úgy gondoltam ennél lesz több is, mint találkozás és twitter. Loui is talált magának párt: Eleanor. Sőt Mandnek is van barátja. Már csak Lilinek és nekem nincs. Bár mit számít ez. Épp a kisállatboltban álltam lefagyva két legjobb barátnőm előtt. Hiányoztak. Ez olyan nem tudok enni, nem tudok aludni, már lassan nevetni is elfelejtek nélkületek dolog, és komolyan úgy érzem, hogy amikor elmentetek magatokkal vittétek a szívemet.

Szó nélkül, egymáshoz iramodva egymás nyakába borultunk, mit sem törődve a körülöttünk álldogáló vásárlókkal, kiszolgálókkal. Majd egy perc hosszas ölelés után kibontakoztunk egymás karjaiból.

Már nyitottam a számat a "mit kerestek itt" szavak kimondására, mire Liliből kiömlöttek a szavak.

-Ne lepődj meg, hogy itt vagyunk! Ez az egész Reina műve. Elmesélte új legjobb barátodat, és kérte, hogy meglepetésképpen mi vegyünk neki eledelt, játékot. Úgyhogy teheted is vissza a polcra a cuccokat amiket kiválasztottál! (*;D*)

Nagy álmulkodás közepette szóra se méltattam azonnal visszapakoltam.

Majd kifizettük és hazamentünk.

Bolhát megetettem, adtam neki vizet. Majd egy jó fél órát játszottunk vele, kész élmény volt!

Csak ezek után végre leültünk és halálra beszéltük magunkat, ami már nagyon is kellett.

Észre se vettük már 11 óra volt, Reina mára aludt, apu még haza se jött.

Kimentünk vacsorázni, és tele ettük magukat.

-Köszi Del ezt a jó kis vendéglátást.

-Nektek bármit!-feleltem miközben beágyaztam, mivel nagy valószínűséggel este fél tizenkettőkor nem vonatoznak haza.

Mikor már ágyba voltunk, végre rátértünk érdekesebb témákra.

-Na és Mandy, hogy megy a dolog Dani és közted? -kérdeztem kíváncsian.

-Megyeget! Bár mostanában keveset találkozunk, mivel elutazott nyaralni. De hát ez természetes! Azért még mindig sms-ezgetünk!-Szólt kielégítő válasszal.

-Annak örülök! Na és veled Lili?

-Semmi kü....-hirtelen elhalgatott, mivel Bolha ráugrott a hasára.

Miután már normálisan kapott levegőt, eszméletlen nevetésbe fogott, amolyan Lili féle értelmetlen nevetésbe. Mivel nem lehetett kibírni, úgy, hogy mi se nevessünk, hát belőlünk is kitört.

Mint egy retardált fókák csapkodtunk nevetés közben, mit sem törődve a mellettünk lévő szobában alvó Reinára.

Fél kettőre azért már elcsendesedett a szoba, és mindenki elaludt.

Na ez egy igazi csajos este volt, ami már tényleg hiányzott.

11. fejezet - The long story

Késő délután volt. Delia és Becky egymással szemben ültek a kanapén. Becky mesélt.
-De figyelmeztetlek! Nem rövid történetem van, és te is tudod milyen nehéz ez nekem...
-Oké, csak mesélj, meghallgatlak!
-Szóval - Kezdett bele a lány - Ugye mindenki hallotta, indultam ebben a Gigafaktorban. Természetesen nem nyertem, bár közel voltam hozzá. Az utolsó-előtti-előtti fordulóban kiestem, így pont nem voltam benne az első négyben. És ugye amikor kiestem, sok pénzt kerestem. - Itt szünetet tartott, majd folytatta - Mikor hazaértem a tehetségkutató után, egy nappal anyukám agyvérzést kapott. Az összes pénzt amit kerestem bele kellett fektetnem a műtéteibe.  Nem volt sok esélye így aztán meghalt.
Delia felsikoltott ijedségében. Tudta milyen nehéz lehet neki. Ő is ugyan ilyen volt legalább két hónapig anyukája halála után. Megértette, hogy miért nem szerette volna elmondani.
Már monda volna neki, hogy nem kell folytatnia, de Beckyből már csak dőltek a szavak, és vele együtt a könnyek.
-Apukám elköltözött minél messzebb a halála helyszínétől, de én nem mentem vele. Nem tudtam... Ott volt mindenkim. A barátaim. Ezért csak egy faluval költöztem arrébb mivel ott lakott a barátom. Ő megengedte, hogy ott lakjak nála egy ideig. De utána szakítottunk. Szóval ezért kértelek meg titeket, hogy legyetek velem. És ezt köszönöm nektek! - mosolyodott el.
-Jaj nagyon szívesen! - ölelte át - köszönöm, hogy mind ezeket elmondtad nekem! Én nem tudtam volna a helyedben! - nézett rá elismerően Del.
-Ha nembaj, most felmegyek aludni. - mondta Beck és el is tűnt a lépcsőfordulóban.

Másnap reggel, Del elment az utolsó tanítási napra  a suliban. Elköszönt Jamie-tól és Lora-tól, és megbeszélték, hogy majd találkozgatnak időközben a téren.
Otthon Reina fogadta őt.
-Szia Del! Szeretnék neked valamit adni! - Nagyon vonakodva ám de nekikezdett "beszédének" - Szóval....tudom, legalábbis észrevettem, hogy mostanában milyen nehéz neked. Én sejtem, hogy ez az egész Mand és Lily miatt van, szóval, hogy legyen egy társad, akivel mindig beszélhetsz, aki mindig meg fog érteni, hoztam is neked egy ilyet.
Elővette kezét a háta mögül, amiben egy díszes nagy doboz volt.
Delia megköszönte, bár nem is tudta még mi az, és átvette tőle.
Leszedte róla a csomagolópapírt, majd felnyitotta a tetejét.
Egy tényleg megértő barát tárult a szeme elé.
Delia ismét egy szoros ölelésbe zárta kishúgát és nagyon megköszönte neki.
A dobozzal együtt felvitte a szobájába a kisállatot.
Agyonsimogatta, és folyamatosan azt mondogatta neki - Milyen cuki vagy!! - Persze adott neki tejet, vizet, és macskakaját.
És elnevezte Bolhának a kis termete miatt.

Majd rögtön elszaladt a kisállat boltba, ahol vett neki játékokat is.
Ahogy nézelődött a sorok között, ismerős hang ütötte meg a fülét.
Amikor kiakarta fizetni a megvásárolt tárgyakat, meg is látta a hang gazdáját:
Lili és Mand...

10. fejezet - An unexpected moment

Delia kétségbeesett. Nemtudta, jó vagy rossz hír fogja őt fogadni. Gyorsan felment chat-re, ahol bekapcsolták a kamerájukat és Mand elújságolta a nagy hírt:
-Járok valakivel! - Kiáltott fel Mandy úgy, ahogy még sosem.
-Ó, hát ez nagyon jó Mand! Örülök neki! És lett a szerencsés?
-Dani a neve.... - Szólt majd pír borította el az arcát.
-Nem mondod?? Az akiről annyit meséltél mindig?
-Igen!!!
-Ó, valakinek milyen jó kedve lehet!! - Nézett Delia Mandyre fürkésző tekintettel.
-Tudom! Igazából még nem volt semmi komoly köztünk, csak VÉGRE elhívott engem...várjál idézem - mondta Mandy már-már hülyülve - "Ó, szia Mand..lenne kedved eljönni velem holnap délután a parkba?" - Idézte Mandy eltorzított mély hanggal.
-Hát ez csodálatos!! Örülök, hogy boldog vagy. - Vette komolyra a szót Del.
Utána még beszélgettek egy órát -Miért ne?- , majd csak azután tették le a kamerát.
Del tényleg örült annak, hogy Mandy boldog. Sokat jelentett ez neki. Elkalandozott....Ránézett az órára.
-Úristen! Öt perc és kezdődik a táncom!! - Kiáltott fel reménykedve, hogy az óra késik.
Óra végén Delia is nagyon lelkes volt mivel bekerült a *Melody-ba.
Otthon nagyon unatkozott: csak nézte a TV-t és bambult. Igazából nem is nézte mert azon ábrándozott, vajon mi lesz a jövőben?. Vajon nehéz, vagy könnyű lesz. De tudta, hogy ezt nem fogja megtudni, ha csak ül és bámul. Ezért felpattant és felment az emeletre.
Bekopogott Becky szobájába.
-Jöhetsz! - Hallott egy éles hangot bentről.
Delia bement a szobába, ami rumlis volt, mégis otthonias, és szeretet teljes. Leült Becky mellé az ágyra és megfogta két kezét.
-Kérlek mesélj a múltadról. - Mondta Delia megnyugtató hangon. Tudta, hogy ez felfogja kavarni Becky-t de mégis meg kell tudnia, ha már együtt lakik vele.
-Nem mondhatom el. -Tudtam, hogy ezt fogod mondani. Beck, tudom, hogy nehéz ez neked, de mégis csak családtag vagy már..vagy nem? Nem élhetünk örökre úgy, hogy a jövődről semmit nem tudunk.
Becky arcán könnyek gördültek le, ahogy fejével erősen "nem"-et rázott. -Beck, muszáj lesz ezen túllépned! Csak, hogy tudd, mi mindig megfogunk érteni.
Delia kisétált a szobából...nem akarta erőltetni. Amint leért a lépcsőről és visszaült a kanapéban, meghallotta a lépcső nyikordulását.
-Elmondom. - Nézett rá Becky viharvert arccal.



*Melody: Tánc formáció, az ügyesebbek kerülhetnek bele.

9. fejezet - The town

-De melyik parkban???? - Sikoltotta Delia amikor meglátta a kiírást.
Most, hogy elköltöztek a Harlow-i parkba legyen vagy a régiben? A régibe nem is tud visszamenni.
*Twitter*
Delia: I'm sorry Liam but I can't be there.:(
 -----
Delia nagyon szomorú volt, de nem tudott mit tenni. Felhívta Lora-t és Jamie-t, hogy menjenek ki Becky-vel együtt vásárolni. Mindenki ráért, így Delia már kapta is a cipőjét, hogy a főtérre menjen találkozni velük.
 -Sziasztok lányok! - Szólt Delia a főtéren majd egy 4-es ölelésbe zárta magát. Ez volt a legjobb amit valaha érzett életében. Végre megértést, bizalmat, szeretetet és biztonságot. De olyan szeretetet amit még soha. Így maradt volna amíg csak élhetett. De tudta, hogy ennek is egyszer vége lesz.
Amikor kibontakoztak a majdnem egy perces ölelésből Jamie felhozott egy olyan témát amiről Delia nem akart beszélni.
-Na és milyen Harlow a régi faludhoz képest? - Kérdezte választ reménykedő arccal Jamie.
Delia őszintén szólva utálta ezt a várost, mivel mégsem olyan volt mint egy falu. Nagy volt a sürgés-forgás, amit ő nem szeretett. Meg persze a régi barátai. Nem számít mennyire rossz volt a régi osztálya, akkor is hiányoztak. Különösen Lily és Mand.
Ezt nem szerette volna elmondani Jamie-nak és Lora-nak, mivel tudta, ez nekik az otthonuk, úgy mint neki Friskney. De megpróbálta szépen kifejteni.
-Hát, tudod Jamie nagyon nehéz rászokni a városra a falu után. Inkább 2 hét múlva kérdezz erre rá, addig nem tudok válaszolni. - Mondta Delia a szavait jól megválogatva.
Ez után bementek a városba, ahol vagy 15 üzletbe bementek. Delia vett magának egy magassarkú cipőt, egy ruhát, egy karkötőt és egy fülbevalót. Amikor hazaért hulla fáradtan az ágyra dőlt, és elkezdett volna aludni, de előbb meg kellett néznie a Starity-ét.
*1 új értesítés*
*etisz új üzenetet írt az üzenőfaladra*
"Del! Beszélnünk kell, most!" ...

8. fejezet - New Home

Liam követ.....Liam twitteren követ. Ez egy hihetetlen tény amit, Delia soha életében nem tudott elképzelni..
-Delia! Pakolj!-szakította meg Delia álmodozását apukája kiabálása.
Ma van a nap...amikor költöznek.
-Már összepakoltam!-hazudta Delia, majd gyorsan mindent rendetlenül bedobált a kofferjébe.
Nem akart elmenni...Imádta ezt a várost és a barátait. Soha életében nem gondolta volna, hogy el kell hagynia őket.

*2 órával később*

-Na lányok...ez itt Harlow! Tetszik?
-Nem rossz, de én jobban szerettem Friskney-t. Persze csak azért mert ott nőttem fel...
-Delia! Ne legyél ilyen kedvtelen! Apu nem akart rosszat nekünk! - Nézett rá komor képpel Reina Deliára.
Delia lassan kezdte érezni, mintha belenyugodott volna ebbe az egész költözés dologba.
Amikor megérkeztek a bérelt házba, Delia körülnézett és utána felment Twitter-re. Most már Louis és Niall is követte őt.
Másnap a suliban megismert két lányt. Jamie-t és Lora-t. Mind a ketten nagyon kedvesek voltak. Igazából az egész osztály jó fej volt, de Delia őket választotta ki az "Mand és Lily pótlására". Rengeteget nevettek szünetben és Deliát az boldogította a legjobban, hogy mind-e közben Becky ott volt mellette. Napközben feliratkozott a "Rockin' Board, tánc egyesület edzéseire. Délután el is ment rá, és nagyon tetszett neki.
Otthon, mielőtt lefeküdt volna, ránézett Twitterre.


@Real_Liam_Payne
Del! Tomorrow's meeting in the park.

7. fejezet - Sweet Heart

Kedves Naplóm!

Ma voltam az új sulimban. Megismertem három lányt, Delia-t, Lily-t és Mandy-t. Úgyérzem egyszer erősen egymáshoz leszünk kötődve. De ki tudja mit hoz a sors.


Delia nem jutott szóhoz. Ők meg már az első nap nyomoztak utána. Felment gyorsan Starity-re ahol megírta "etisznek" és "x Maite_Sandra x-nek" a naplóban olvasottakat.
Ezután Delia elment vásárolni a főtérre. Épp mikor a Star Bucks-ban volt egy kávét venni, megakadta a szeme, vele a lélegzete is. Kit látott? LIAM PAYNE!!!! Oda akart szaladni, hozzá sikoltozva autogrammot kérni, de úgy gondolta, ez senkinek se lenne jó.
Ezért óvatosan mögé ment és megszólította.
-Liam?
Liam hátra fordult, medvebarna szemét Delia-ra szegezve. - Igen?
-Kaphatnék egy autogramot?
-Igen, persze! - Szólt Liam és előhúzott egy tollat, vele együtt egy papírt, majd mintha csak két kört rajzolt volna, lefirkantotta az aláírását.
- Nagyon köszönöm! - Monda Delia majd kiugró szívvel.
Utána még egy képet is készített vele.
Amikor Liam folytatta a "lazítást" , Delia tudta, hogy már mennie kell. Nem tudott, nem akart kilépni a kávézóból, mivel tudta, itt van "élete értelme".
De muszáj volt.
Amikor hazaért, Delia felment Twitterre, ahol azonnal kiírta:

Hey Guys!
I met Liam! :D

Mellékelte mellé a Liamról és róla készült képet.
Megnézte Liam profilját ahol 10 másodperce ez a tweet volt kiírva:

Hey Guys!
I met Delia! ;D