11. fejezet - The long story

Késő délután volt. Delia és Becky egymással szemben ültek a kanapén. Becky mesélt.
-De figyelmeztetlek! Nem rövid történetem van, és te is tudod milyen nehéz ez nekem...
-Oké, csak mesélj, meghallgatlak!
-Szóval - Kezdett bele a lány - Ugye mindenki hallotta, indultam ebben a Gigafaktorban. Természetesen nem nyertem, bár közel voltam hozzá. Az utolsó-előtti-előtti fordulóban kiestem, így pont nem voltam benne az első négyben. És ugye amikor kiestem, sok pénzt kerestem. - Itt szünetet tartott, majd folytatta - Mikor hazaértem a tehetségkutató után, egy nappal anyukám agyvérzést kapott. Az összes pénzt amit kerestem bele kellett fektetnem a műtéteibe.  Nem volt sok esélye így aztán meghalt.
Delia felsikoltott ijedségében. Tudta milyen nehéz lehet neki. Ő is ugyan ilyen volt legalább két hónapig anyukája halála után. Megértette, hogy miért nem szerette volna elmondani.
Már monda volna neki, hogy nem kell folytatnia, de Beckyből már csak dőltek a szavak, és vele együtt a könnyek.
-Apukám elköltözött minél messzebb a halála helyszínétől, de én nem mentem vele. Nem tudtam... Ott volt mindenkim. A barátaim. Ezért csak egy faluval költöztem arrébb mivel ott lakott a barátom. Ő megengedte, hogy ott lakjak nála egy ideig. De utána szakítottunk. Szóval ezért kértelek meg titeket, hogy legyetek velem. És ezt köszönöm nektek! - mosolyodott el.
-Jaj nagyon szívesen! - ölelte át - köszönöm, hogy mind ezeket elmondtad nekem! Én nem tudtam volna a helyedben! - nézett rá elismerően Del.
-Ha nembaj, most felmegyek aludni. - mondta Beck és el is tűnt a lépcsőfordulóban.

Másnap reggel, Del elment az utolsó tanítási napra  a suliban. Elköszönt Jamie-tól és Lora-tól, és megbeszélték, hogy majd találkozgatnak időközben a téren.
Otthon Reina fogadta őt.
-Szia Del! Szeretnék neked valamit adni! - Nagyon vonakodva ám de nekikezdett "beszédének" - Szóval....tudom, legalábbis észrevettem, hogy mostanában milyen nehéz neked. Én sejtem, hogy ez az egész Mand és Lily miatt van, szóval, hogy legyen egy társad, akivel mindig beszélhetsz, aki mindig meg fog érteni, hoztam is neked egy ilyet.
Elővette kezét a háta mögül, amiben egy díszes nagy doboz volt.
Delia megköszönte, bár nem is tudta még mi az, és átvette tőle.
Leszedte róla a csomagolópapírt, majd felnyitotta a tetejét.
Egy tényleg megértő barát tárult a szeme elé.
Delia ismét egy szoros ölelésbe zárta kishúgát és nagyon megköszönte neki.
A dobozzal együtt felvitte a szobájába a kisállatot.
Agyonsimogatta, és folyamatosan azt mondogatta neki - Milyen cuki vagy!! - Persze adott neki tejet, vizet, és macskakaját.
És elnevezte Bolhának a kis termete miatt.

Majd rögtön elszaladt a kisállat boltba, ahol vett neki játékokat is.
Ahogy nézelődött a sorok között, ismerős hang ütötte meg a fülét.
Amikor kiakarta fizetni a megvásárolt tárgyakat, meg is látta a hang gazdáját:
Lili és Mand...